Felszínesen általánosító vélemény. Negatív, pozitív vagy semleges elképzelések és előítéletek együttese.
A sztereotípiák szélsőségesen leegyszerűsített és széles körben elterjedt megfigyelések valamely közösség tagjairól. Vagy pozitívak, vagy negatívak, vagy akár semlegesek is lehetnek. Közös vonásuk, hogy ellenállóak a tapasztalattal szemben és nem vesznek tudomást egyéni különbségekről. A sztereotípiák általában más etnikai csoportokra vagy pedig nemzetekre vonatkoznak, például, hogy az olaszok beszédesek, a németek pontosak, de minden egyes közösségnek vannak ilyesféle leegyszerűsített eszméi saját magáról is.
A sztereotípia két szó összetétele, a görög stereos jelentése 'kemény', 'merev', szintén görög a typos, melynek különféle jelentései vannak, mint 'forma', 'minta', 'sablon'.
Az előítéletek tehát tudattalanul is csak megerősítik magukat: Tajfel szerint működésükben három szabály érvényesül: 1. könnyebben találunk olyan tulajdonságokat, amelyek az előzetes feltevéseinket bizonyítják; 2. az ellentmondó információkat minimálisra csökkentjük (kivételnek interpretáljuk azokat, amik ellentmondanak); 3. hajlunk az egyszerűsítésre, szerinte „mind a tudomány, mind általában a társadalom céljai számára fontos, s egyúttal hasznos is, hogy az előítéleteket inkább az emberi tudat, s ne az emberi ösztönök termékének tekintsük.”
Már a sztereotípiák kialakulásában is nagy szerepe van a kontextusnak, ezért lehet, hogy a vizsgálatokban külön helyet foglal a többségi-kisebbségi helyzetek leírása. „A kisebbségekre vonatkozó sztereotípiák különös sajátossága ugyanis, hogy eleve könnyebben telítődnek negatív tartalmakkal, mint a sztereotípiák általában,” és nem reflektált módon is kialakulhatnak. A saját, többségi csoporttól való kisebbségi másság és egyben ritkaság „tudata” rögtön beindul: elemi érzéki reakciók alakjában működik, és azonnal befolyásolja az észlelésünket illetve értékítéletünket. Tajfel szociális kategorizáció elmélete szerint a külső csoport elleni attitűdök elsősorban a saját csoport előnyben részesítését jelentik (ingroup bias), és kifejezetten a saját csoporttagok pozitív szociális identitását vagyis az önazonosság megteremtődését erősíti. A társadalmi kategorizációnak fő funkciója a pozitív különbözőség hangsúlyozása, a társadalmi azonosságérzet megteremtése, de ez csak a sztereotipizált, homogénnak észlelt külső csoport(ok), mint viszonyítási pontok fenntartásával lehetséges. Az előítéletek és sztereotípiák kialakulásában tehát az egyéni és a közösségi (esetenként) társadalmi szintek is szerepet játszanak és kiegészítik egymást.
Ezek alapján, ha felteszünk egy kérdést egy illetőnek mi befolyásolhatja a válaszát?